Bár korábban ellenzéki oldalról sokan azt rótták fel az új választási rendszer hibájaként, hogy ellehetetleníti a kisebb pártok indulását, most mégis tucatnyian állítottak listát a választásra. Sok elmélet született a kispártok indulásával kapcsolatban. Szerintem az egyik nyilvánvaló oka az új – elsősorban balliberális – pártok megjelenésének az ellenzékkel való elégedetlenség. Ha mindenki egy kormányképes politikai erőnek tekintené a balliberális Összefogást-Kormányváltókat, akkor mögöttük sorakoznának fel, mint lehetséges váltópárt mögött. De mivel a baloldal megújulása (bocsánatkérése) elmaradt, a régi arcok viszont továbbra is a lista elején találhatók, ezért a kormányt váltani akaró szavazók egy része az ellenzéket is leváltaná. Az MSZP-SZDSZ tömb 2010-ben sem tudta az ellenpólus szavazóit maga mögé gyűjteni, ezért juthatott be az LMP a parlamentbe, és ezért lett a MIÉP-nél jóval nagyobb támogatottsága a Jobbiknak. Most pedig régi-új szervezetek (devizahiteles mozgalmak, MSZP-ről lemorzsolódottak, közéleti kérdésekkel régóta foglalkozó civilek) pályáznak azok szavazatára, akiknek a Gyurcsány-lista nem hiteles, és helyette másmilyen ellenzéki politizálást szeretnének. Úgy látszik, sok kispárt előbb az ellenzéket váltaná le, mert szerintük csak egy új ellenzék képes nagyobb társadalmi támogatottság elérésére.